Drénezés és vegyi falszigetelés nedves épületeknél

A mechanikai védelem módszerei az utólagos vízszigetelés során

A legtöbb mechanikai védelmi eljárást új épületek, szerkezetek védelmére is alkalmazzák. Ezek röviden a vízhatlan vagy vízzáró szigetelések. A következőkben főként az utólagos vízszigetelés módszereiről lesz szó.

Alagcsövezéses, szivárgó rendszerű eljárások az utólagos vízszigetelés során

Ha egy épület falaihoz kevesebb víz jut, az szárazabb lesz, és nem lesz annyira igénybe véve. Amennyiben a talajvizet sikerül elvezetni, már csak a talajnedvesség ellen kell szigetelnünk. A szivárgó rendszert utólag is érdemes elkészíteni, mert így növelni tudjuk a szigetelés élettartamát, védeni tudjuk azt. Ha a talajviszonyok vagy a talajvízviszonyok az épület fennállása során változnak, torlaszvizek keletkezhetnek, amelyek szükségessé teszik az utólagos vízszigetelés beavatkozásait.

A falak nedvességterhelését utólag csökkenteni csak munkaárokkal körbeásható, tehát szabadon álló épületek körül lehetséges. Ez a módszer gyakran más vízszigetelések kiegészítését is szolgálja. A talajban lévő pinceszintek nyilvánvalóan nem kell, hogy annyira szárazak legyenek, mint a talaj feletti szerkezetek. Részben azért, mert eleve a párás levegő az elvárás a zöldségtároláshoz, borospincékben stb., vagy pedig a magasabb páratartalom nem jelent akadályt. Ezért a talajban lévő szinteket nem szükséges vízhatlan, hanem elegendő vízzáró szigeteléssel védeni. Funkcióváltás esetén „drénezéssel” korábban szigeteletlen terek utólag is vízzáróvá tehetők.

Vegyi falszigetelések az utólagos vízszigetelés során

Ezek a módszerek a legutóbbi 40 év vívmányai. A vegyi anyagokat vagy a falba injektálják, vagy pedig a fal felületére rétegezik.

Ezek a vegyi anyagok a következőképpen csoportosíthatók:

• hidrofobizáló folyadékok
• pórustömítő folyadékok
• pórustömítő habarcsok

Ezeknek a módszereknek a hatásmechanizmusa teljesen más, mint az eddig tárgyaltakéi. A vegyi falszigetelések vízzáró falsávot képeznek, és ezáltal módosítják a falazat anyagát. A folyadékokat furatokba, furatsorokba injektálják úgy, hogy 50-80 cm közötti gravitációs folyadékoszlopokba töltik őket, vagy normál körülmények között, vagy pedig magas nyomást generáló gépekkel. Ugyanilyen módon injektálhatók habarcsok is a falakba. Vékonyabb falakat felületitatásos kezelésekkel is lehet utólag szigetelni.